Nyáry Krisztián és dolgozóteraszai
Nyári Krisztián neve mára összeforrt a magyar kulturális élet egyik legizgalmasabb jelenségével: a történelem és irodalom határmezsgyéjén egyensúlyozó, lebilincselő stílusú ismeretterjesztéssel. Az író, történész és előadó munkássága egyedülálló módon ötvözi a tudományos igényességet a szórakoztató történetmeséléssel, így téve elérhetővé és vonzóvá a múlt rejtelmeit a szélesebb közönség számára is.
A budapesti születésű Nyári már fiatalon magába szívta a főváros kulturális sokszínűségét és történelmi légkörét. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és magyar szakán végezte, ahol megalapozta azt a tudást, melyre későbbi karrierjét építette. Az egyetemi évek alatt bontakozott ki benne az a szenvedély, amely azóta is hajtja, ez pedig nem más, mint a múlt titkainak feltárása és azok élvezetes formában való átadása az olvasóknak.
Nyáry Krisztián írói pályafutása a 2000-es évek elején indult, amikor első könyvei megjelentek. Ezek a művek már előrevetítették sajátos stílusát, a történelmi tények és a lebilincselő történetmesélés ötvözését. Az igazi áttörést azonban az Így szerettek ők című sorozata hozta meg számára. A sorozat sikere az eladott példányszámokban is megmutatkozott, de még abban is, ahogyan az író képes volt megszólítani és bevonzani olyan olvasókat is, akik korábban idegenkedtek a történelmi témáktól.
Foglalkozott már a gasztronómia történetével, híres orvosok életével, sőt, a magyar arisztokrácia világával is. Ez a sokoldalúság mutatja Nyári kíváncsiságát és elkötelezettségét a folyamatos tanulás és fejlődés iránt. Munkájához ihletet ad csodás, robusztus megjelenésű dolgozószobája is, ahol a kanapé ölelésében, könyvekkel körülvéve kelti valóra ötleteit.
Nyári alkotói folyamata szorosan összefonódik kedvenc teraszainak hangulatával. Három különleges helyszínt kedvel, amikor a természet közelségében szeretne dolgozni. Az első egy budai kávézó hangulatos terasza, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Dunára – itt születtek meg az Így szerettek ők sorozat egyes fejezetei. A második egy csendes, WPC teraszburkolattal borított panzió a Balaton-felvidéken, ahol gyakran mélyed el gasztronómiatörténeti kutatásaiban. A harmadik egy rejtett tetőterasz egy belvárosi romkocsmában, amely ideális inspirációt nyújt számára modern történetei megírásához.
Érdemes kiemelni, hogy Nyári különösen vonzódik a WPC teraszburkolathoz, amelynek esztétikája hozzájárul írói kreativitásához. Szerinte a környezet és a berendezés jelentős hatással van az alkotás folyamatára, így nem mindegy, milyen atmoszféra veszi körül munka közben.